Google Website Translator Gadget

2011. január 8., szombat

A Puszták hősei II.


vitéz Héjjas Iván Kecskemét (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) városában született 1890. január 19-én. A nagy múltú kecskeméti református főgimnáziumban érettségizett, majd családjának birtokán folytatta édesapja által sikerre vitt gazdálkodói tevékenységét.Katonai pályafutása az 1913-as Balkáni háborúban kezdődött, Wilhelm Wied albán királyaspiráns toborzása révén a szkipetárok mellett harcolt, elsajátítva a klasszikus balkáni gerillaharcmodort. Itt szerezte félelmetes gerilla harctechnikáját, tudását, mely mindig ellenfelei fölé emelte a „RONGYOS GÁRDA” élén vívott harcokban.Továbbá ottani képességeiről tanulságot téve több száz albán és bosnyák önkéntes harcolt vele a nyugat-magyarországi felkelésben. Az első világháború kitörése után négy évig folyamatosan harctéri szolgálatot teljesített a császári és királyi 68. gyalogezredben. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért, mint sokszorosan kitüntetett repülőhadnagy szerelt le!

Az 1919-es Tanácsköztársaság (március 21-augusztus 1.) kezdetekor a kecskeméti tanyák népét ellenforradalmárokká szervezte.Április 18.-án a Héjjas birtok szőlőjében adták ki a híres programját amely a következőkből állt:
1) Magyarország a magyaroké! Magyarország határai nem a maiak, hanem a háború előttiek! Ezekért, és magyar fajunkért készek vagyunk bármelyik pillanatban életünket adni!
2) Harcolunk a nemzetközi, országvesztő vörös uralom ellen. Harcolunk az Istentelen és hazátlan rombolók ellen, de a feudális születési előjogok ellen is egyaránt.
3) A pacifizmus csak álmodozás – AMENNYI A FEGYVERED – annyi az országod és a kenyered.
4) A földbirtok-egység legnagyobb határát a mezőgazdasági termelési eszközök fejlettsége határozza meg! Az ezen felüli birtokra földreformot követelünk a négy évig becsülettel, vérrel áldozó nincstelen parasztságunk javára az egyetemes magyar népszaporulat és népjóléti érdekében!
5) A bank és ipartőke kérdéseiben a döntő szó az államé legyen a nép érdekében, és ne fordítva!
6) A munkaadó és a munkás harcában álljon az államhatalom igazságos védőként a munkás mellé.
7) A magyar élet minden síkján magyarok legyenek a vezetők!

A kommunisták üldözése elől Szegedre menekült, ahol részt vett a Magyar Nemzeti Hadsereg megszervezésében. Mint annak karhatalmi osztagparancsnoka, a Duna-Tisza közén teljesített szolgálatot, s e működése kapcsán zajlott hazafias cselekedetei és a kommunista valamint a kommunistagyanúba keveredettek, katonához méltó módon történt elszámoltatásuk miatt, sok támadásban volt része az országgyűlésben és a sajtóban a szociáldemokraták irányából!!! 1919 őszén bekapcsolódott az Ébredő Magyarok Egyesületének különféle mozgalmaiba és hamarosan az ÉME társelnöke lett. Az 1920-as években a Kettőskereszt Vérszövetség helyettes katonai elöljárója kitüntető posztját töltötte be.Különítményét 1920 június 21.-én oszlatják fel.

1921 nyarán Prónay Pál (1874-1945) alezredeshez csatlakozva, legfőbb szervezője és egyik vezetője a Nyugat-magyarországi Felkelésnek, mert rendkívül bátor akciójával (az osztrák határőrség, majd a fegyverraktár őrszolgálatának lefegyverzésével!) a határmenti Fürstenfeld kisvárosban megszereztek 3.000 (háromezer!!!) puskát, 30 (harminc!!!) db géppuskát valamint nagy mennyiségű lőszert. Ezekkel fölfegyverkezve, a különítményesek sikeresen akadályozták meg a mai Burgenland, Ausztriához való csatolását, és a Lajtabánság kikiáltásával (1921. október 4.), kikényszerítették a soproni népszavazást (1921. december 14-16.).1921. augusztus 28-án kezdődött meg a felkelés a mai Burgenland és Sopron-környék területén. A felek Ágfalvánál ütköztek meg, Héjjas 120 embere (az Alföldi-brigád) keveredett tűzharcba az osztrák csendőrökkel. A rongyosok gerillaharcot folytattak az osztrákokkal, így lehetetlenné vált, hogy Ausztria birtokába vegye a neki ítélt területet. Prónayék, Ostenburgék és Héjjasék hazafias cselekedeteivel illetve az eredményes referendum következményeképpen, Sopron és környéke (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Harka, Kópháza, Nagycenk és Sopronbánfalva községek) visszakerült Magyarországhoz!!!Meg kell említeni,hogy fivérei:Aurél,Tibor és Jenő(ő éppen ekkor érettségizett,és saját maga toborzott egységet) is harcoltak a rongyosok között.Sajnos az antant ármánykodása közepette tért vissza IV.Károly király-Héjjas esküjéhez híven követte királyát a IV. felkelő csapattal amelyik október végéig a leghevesebb harcokat vívta Lajtabánság területén.Csapata a király mögött felszedte a síneket.November elején viszont kivonta a csapatait a térségből.A későbbiekben Héjjas eltávolodott Prónaytól s Ostenburgtól is.

Héjjas Iván neve valóságos fogalommá vált a keresztény és nemzeti gondolat hívei, valamint ellenségeinek sorában is!!! 1927-től vitéz Gömbös Gyula (1886-1936) Fajvédő Pártjának programjával, Kunszentmiklós (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) nagyközség és kerületének országgyűlési képviselője lett, azonban a parlamentben nem sokat szerepelt, mert felfogása szerint, az akkor elenyészően csekély ellenzék, a túlsúlyban lévő kormánypárttal szemben nem érvényesülhetett. 1929-ben megkapta a vitézi rendet.


Képviselői fotója az Országgyűlési Almanachban

Az 1931-es általános választásokon, az 1927. évi ellenfele, nevezetesen Kelemen Kornél dr. (1885-1962) jogász legyőzte, ezért Héjjas Iván kimaradt a parlamentből és egy ideig nem szerepelt a közéletben. 1934-ben kiadják a kétkötetes Légijog című munkáját,amely a későbbiekben a Légi közlekedés egyik alapvető forrása lett.


A Légijog című művének a borítója

1937-1940-ig a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium osztálytanácsosa, majd 1943-ig osztályvezetője. Közben 1938-tól a Magyar Fajvédők Szövetségének elnöke és az I. Bécsi döntés (1938. november 2.) után a kárpátaljai Rongyos Gárda vezetője.Csapataival megvédték Munkácsot 1939 január 6-ai Csehszlovák támadással szemben, megállítva a Latorca hídján a támadó Csehszlovák csapatokat!Amikor Héjjas Iván 1938. áprilisában a Magyar Fajvédők Szövetsége elnöke lett, beszédében a következőket mondta: „nekünk, akik oly elszántan vágtunk ki Szegedről, és akik elsőként hoztuk világra, Mussolinit és Hitlert is megelőzve, a jobboldali ideológiát, össze kell fognunk!


A rongyosok élérték a Lengyel határt

Az 1938 októberében kitört felvidéki szabadságharc fegyveres támogatói voltak! 1938-ban A Rongyosok gerillaakciója gátolta meg a bécsi döntés során hazatért felvidék cseh részről történő teljes kirablását!1938-ban Kozma Miklós kérésére újraszervezi a Rongyos Gárdát, hogy Kárpátalján a csehek ellen hajtsanak végre diverzáns akciókat. Egyes források szerint a Rongyos Gárda 1939 őszén légiót küldött a németek ellen Lengyelországba, román források a Rongyos Gárdával azonosítják az ezzel egy időben felgöngyölített, és a Honvéd Vezérkar által irányított erdélyi magyar fegyveres szervezkedést, illetve ugyancsak egyes román források tudnak a Héjjs különítmény 1940-es erdélyi tevékenységéről is.Az biztos,hogy 1939 november 21.-én ütközetbe keveredik román tüzérséggel erősített csehszlovák csapatokkal. Héjjas Iván 1940-ben tért vissza a minisztériumi munkához. 1943-1944-ig a Közlekedésügyi Minisztérium Légügyi Főosztályának irányítója.1944 február 28.-án nyugállománya vonulása alkalmából a Kormányzó úr államtitkári címet adományozott a számára.


Héjjas(balra) egy kései képen Kémeri Nagy Imrével(1903-1942)aki híres erélyi katona volt,majd rongyos gárdista aki harcolt a Finn Háborúban.

Héjjas 1942-ben Horthy István kormányzóhelyettessé választásának egyik fő támogatója, 1943-ban a Kormányzó németellenes szervezkedéssel bízza meg.

Héjjas Iván a kommunizmus elől, 1944 végén szerzetesnek álcázva, Németországba, onnan Spanyolországba menekült, ahol Francisco Franco y Bahamonde (1892-1975) tábornok politikai menedéket biztosított számára!
Az 1919-es hazafias helytállása miatt, a kommunista Budapesti Népbíróság, 1947. május 13-án távollétében – elsőfokon – halálra ítélte. Az ugyanolyan összetételű Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT), 1948. július 28-án megerősítette illetve jóváhagyta az elsőfokú verdiktet.
Vigo (Pontevedra tartomány, Spanyolország) atlanti-óceáni kikötővárosban hunyt el 1950 decemberében. A felhasznált irodalomban felsorolt lexikonok, melyekben Héjjas Iván szócikk található, egyike sem közli halálának pontos idejét (napját), ezért valószínűleg ismeretlen.

3 megjegyzés:

  1. Mire jó ez a sok felkiáltójel?
    Attól még egy rohadék tömeggyilkos eme írás alanya.

    "Semmi kétség, hogy Héjjas, embereihez hasonlóan, maga is antiszemita nézeteket vallott. A levéltári források alapján azonban nem csupán arra használta a pogromokat, hogy szabadjára engedje az előítéleteit, hanem arra is, hogy az alá tartozók anyagi igényeit kielégítse. Danics Mihály, a Héjjas-különítmény tagja, aki 15 ember haláláért volt felelős, később azt vallotta a bíróság előtt, hogy Héjjas kifejezetten arra buzdította őt és a barátait, hogy a lovaktól az ékszerekig, a ruháig és ruhától az ételekig mindent lopjanak el. A szabadrablás engedélyezésével Héjjas tulajdonképpen megfizette az embereit (Mihály Danics. Tanukihallgatási Jegyzőkönyv Letét 1945: 78-80). Miközben irántuk is nagyvonalú volt, arról is mindig gondoskodott, hogy zsákmány java része az ő zsebébe kerüljön. A szabadcsapat vezetője sötét múltra tekintett vissza, „mindig lyukas volt a zsebe” (Névtelen Feljelentés 1945: 305). A hiú, aranyifjú-szerű Héjjas nagy gondot fordított a megjelenésére. 1919 végén új Fiattal járt, amelyet emberei egy zsidó üzletembertől loptak el (M. kir. honvédelmi minisztérium 1920: 120 doboz). 1920 elején – talán feledtesse Héjjas Mihállyal, hogy tizenévesen mennyi főfájást okozott neki – automobilt ajándékozott apjának a fiú. Tágabb családja anyagi jólétét szem előtt tartó fiatal tiszt úgy is segítette apja üzleti vállalkozásait, hogy kiaknázta a Prónayhoz és katonai elitalakulatához fűződő kapcsolatát. Prónay közbelépésének köszönhetően 1920-ban Héjjas Mihály lett a nemzeti hadsereg fő borszállítója (Halmi1964: 59–63).

    Héjjas Iván motivációit talán abból a történetből ítélhetjük meg leginkább, amelyet egy Kecskeméten Héjjassal és embereivel egy társaságba járó fiatal nő beszámolójából ismerünk. 1919 végén vagy 1920 január elején egy estélyen a nő tréfásan gratulált Héjjasnak 80 kommunista megöléséért. Héjjas erre helyesbítette a nőt, és azzal büszkélkedett, hogy nem 80, hanem 200 kommunista életét oltotta ki. A megrészegült katonai vezető ezután részletesen elmesélte, hogyan tervelte ki, és emberei hogyan kivitelezték a gyilkosságokat. Az elfogottakat három-négy csoportba osztotta, és mindegyik csoportot egy-egy hadnagy vezette egységéhez rendelte. Sajnálatos módon azonban – mint arról Héjjas beszámolt a nőnek – nem minden hadnagy követte betű szerint az utasításait. Azok a tisztek például, akik az orgoványi erdőben végezték ki a foglyokat, kontármunkát végeztek, a holttesteket ugyanis nem elég mély sírba ásták el, és fölfedezték őket az aggódó rokonok. Molnár Pál hadnagy viszont igen tehetségesnek bizonyult – fűzte hozzá Héjjas –, ő ugyanis vagy a Tiszába dobta a holttesteket, vagy mélyebb gödröket ásatott nekik. Héjjas a Népszava iránti gyűlöletét sem palástolta. A szocialista napilap adott hírt december elején a gyilkosságokról, ezért a katonai vezető fogadkozott, hogy hamarosan elnémítja „azt a szennylapot”. Nem tartott a hatóságoktól, és állítólag azt mondta az informátornak, hogy tiszta a lelkiismerete, mert csak Horthy parancsait teljesítette: „Ma talán még azt gondolják rólunk, hogy csak gyilkosok vagyunk” – így Héjjas a nőnek. – „A történelem azonban majd bebizonyítja, hogy hősök vagyunk” – fejezte be monológját a katonai vezető (Magát meg nem nevező hölgy. Jegyzőkönyv 1920: 273).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megköszönök mindenféle hozzászólást a blogomhoz,hiszen ezért írtam,és nem azért,hogy csak egy oldalról legyen megközelítve egy kérdéskör-mint a XX. századi történelem ezt bebizonyította annyiszor.
      Mivel levéltári kutatások anyaga-így ekképpen is kell kezelni az ilyen dolgokat.Több tanú kihallgatási jegyzőkönyvet említ.Sajnos ezeket én is ismerem.Nem tartom jó alapanyagnak,hiszen egy bizonyos témát feszeget.Jellemző,hogy Francia KIss Mihály perében is egy 1919-ben 3 hónapos koronatanú volt az egyetlen tanú és a korabeli jegyzőkönyvek szerint semmit sem tudott elmondani csak,hogy hol három, hol háromezer embert ölt meg-ami ugyebár abszurdum.De ismerjük a kommunista tárgyalások menetét és jogosságát.
      Véleményem szerint egyetlen háború sem egy szent cél dolog érdekében zajlik,mégis ezekben az időkben nőnek ki az igazi hősök akikre az utókor szívesen emlékezik.
      Mégis kik ezek a hősök?
      Esetleg tud felhozni a korszakból más hősöket is?Lenin fiúk?Rákosi?Kun Béla?
      Sajnos én nem!Az írásaimban a hazájukért harcoló hősökről írok akik így vagy úgy de szimpla emberek voltak hibákkal.Történelmi léptékkel mérve nagyot tettek,olyat amit csak Kemál Atatürk volt képes véghezvinni.
      Az életen túl ítéltetik mindenki,hagyjuk ezt meg a Teremtő Istennek és ne az ócska jegyzőkönyveknek....Szerintem!

      Törlés
  2. Magát meg nem nevező hölgy. Jegyzőkönyv 1920: 273 - ez aztán a hiteles forrás, ami alapján egy nemzeti hőst be lehet mocskolni! pfff

    VálaszTörlés